Egy nagyon érdekes cikk és videó (lejjebb) a várakozás és a türelem erejéről.
A szerző művészettörténet tanár, szerinte a tanulás hosszú időt és stratégiai gondolkodást kíván, amit a mai felgyorsult világban már tanítani kell(ene) a diákoknak. Saját tapasztalatait írja le erről ebben a cikkben.
Ma már hozzászoktunk ahhoz, hogy mindent azonnal megkapunk és az információ hihetetlen gyorsasággal áramlik körülöttünk. Ez a felgyorsultság különösen jellemző a mai fiatalokra, akiknek már 2 évesen ott a kezükben az iPad és mi csak forgathatjuk a szemünket, hogy milyen sebességgel képesek kezelni. Az a képesség, ha valaki mégis várni tud ilyen körülmények között, egy olyan erőforrás, amivel ma sokan nem rendelkeznek. Ami régen hátrány volt, ma már akár versenyelőny is lehet. Az ugyanis, hogy hozzáférünk az információhoz még nem feltétlenül jelenti azt, hogy azt meg is értjük. A megértés időt, várakozást és struktúrált gondolkodást igényel. Egy információ mögött lévő gazdagság csak akkor lesz nyilvánvaló, ha ennek megértésére időt szánunk. A lelassulás éppen ezért nem inproduktív, hanem produktív erővel bír. A várakozásra való képesség pedig tudja erősíteni a kritikus szemléletet is, ami szintén egy óriási előny lehet ma, amikor mindenki hajlamos csak a felszínét nézni a dolgoknak, eseményeknek.
A szerző egy festményt választott arra, hogy ezt szemléltesse és talán ennél jobb példát nem is találhatott volna.
Saját tapasztalatom az, hogy az én diákjaim is akkor sajátítanak el egy tudást igazán, ha gondolkodnak. Ezért az órákon folyamatosan kérdezem őket és nem sajnálom az időt arra, hogy valamit nagyon egyszerűen és nagyon lassan elmagyarázzak. Azt mondják, kedvelik ezt az oktatási stílust. Mindannyian emlékszünk arra, amikor órákat töltöttünk az előadó teremben az egyetemen vagy főiskolán úgy, hogy szinte semmit nem értettünk meg abból, amit a tanár megosztott velünk. Volt értelme? Használunk bármit is abból, amit ott hallottunk? Aligha, hacsak később nem kényszerültünk rá, hogy időt és gondolkodást nem sajnálva megértsük és megtanuljuk azt.
Ti hogyan dolgoztok? El tudtok még mélyülni valamiben vagy inkább kapkodva túl akartok lenni minden feladaton? Ha a munkában kapkodtok, vajon van olyan tevékenység az életetekben, amikor le tudtok lassulni és fel tudtok töltődni?
