Mondd, Te kit választanál? – 2.rész

Az előző cikkben elkezdett témát szeretném folytatni és áttekinteni, elsősorban a coachok és szupervizorok munkáját. A cikkekkel az a célom, hogy nem szakmabeliek számára is érthető módon segítsek elhelyezni ezeket a szakmákat a mentális segítő szakmák körében. Mindezzel pedig a választást szeretném megkönnyíteni azokban a helyzetekben, amikor valaki azt fontolgatja, hogy egy érzelmileg megterhelő helyzetben segítséget kérjen.

Szupervizor, szupervízió

Ez a szó bizony sokszor, de remélhetőleg egyre kevésbé, ismeretlenül csenghet. Mivel is foglalkozik a szupervizor, mi a szupervízió?

A szupervízió során a fő cél a mentális egészség megerősítése, vagyis arra keressük a választ, hogy hogyan érezhetem jobban magam egy érzelmileg és lelkileg megterhelő helyzetben. A coachinghoz képest, itt nem egy cél, akadály leküzdése áll a középpontban, hanem kifejezetten a mentális jóllét visszaszerzése. (ld. még Biromamunkamat.hu) A szupervízióban a hangsúly a reflexión, a megálláson és az adott helyzet mélyebb megértésen van. Éppen ezért a szupervízió hatékonyan támogatja a változást, mert egy nehéz helyzet mélyebb megértése jól kihasználható teret ad a szemléletváltásnak és ezen keresztül a gondolkodásmód megváltozásának. A szupervíziót, mint módszert eredetileg a kiégés megelőzésére találták ki, először a segítő szakmákban alkalmazták, a későbbiekben pedig minden szakmára kiterjesztették. Az utóbbi időben sokat foglalkoznak a reziliencia (rugalmas alkalmazkodóképesség) fejlesztésével, amit szupervízióval kiválóan lehet támogatni.

Kiből lehet szupervizor? Diploma, meghatározott szakmai tapasztalat és önismereti kurzuson való részvétel a feltétele a képzéseken való részvételnek. A képzés maga az egyetemeken, azon belül többnyire a pszichológiai intézetekhez kapcsolódva, szervezett keretek közt zajlik. Több éves képzésről beszélünk, aminek a végén  szakdolgozatot kell írni és a  a végzett hallgatók diplomát kapnak, tehát a végzettség meghatározott feltételekhez kötött.

Megint a teljesség igénye nélkül, a szupervizoroknak is vannak hazai és nemzetközi szakmai szervezetei, pld. Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társasága (MSZCT ), vagy az európai szupervizor egyesületeket összefogó Association of National Organisation for Supervision in Europe (ANSE) 

A magam részéről multinacionális cégnél dolgozó vezetőként és a GYES után önmagát újra kereső kisgyerekes anyaként sokat kutattam azt a módszert, ami a nehéz helyzetekben segítségemre lehet. A coaching és a szupervízió kiváló eszköznek bizonyultak ehhez. Friss felsővezetőként, az új szerepben való helytállásban és az ehhez kapcsoló készségek felszabadításában rengeteget segített nekem a coaching. Míg kisgyerekes anyaként a munka világába visszatérve, az otthon és család közt az egyensúlyt keresve a kiégés felé sodródva  a szupervízió bizonyult számomra a leghatékonyabb módszernek. A szupervízióval vissza tudtam újra szerezni a szabadságom és végre újra önazonosnak éreztem magam.

A pszichológus szakmáról itt most nem szeretnék részletesen írni, inkább csak arról a kérdésről, hogy mi különbözteti meg a coachot és a szupervizort a pszichológustól és milyen esetekben, kihez érdemes fordulni. Sokszor kapom meg ugyanis ezt a kérdést érdeklődő ügyfelektől. A pszichológusok elsősorban pszichológiai tanácsadást vagy terápiát nyújtanak. Utóbbit csak bizonyos végzettségekkel rendelkező pszichológusok végezhetnek. Az esetek többségében valamilyen pszichés probléma vagy betegség kezeléséről van szó, ami lehet pld. stressz tünet vagy pánikroham, vagy akár súlyosabb probléma is, mint például depresszió vagy öngyilkossági gondolatok. Egy pszichológiai tanácsadás során a pszichológus alapvetően az analízisre, az okokra és a múltra fog fókuszálni és ezen keresztül különböző módszerekkel a gyógyuláson fog dolgozni. Ilyen módszerek lehetnek pld. sématerápia stb. A pszichológusok az egyetem alatt és a diploma megszerzése után még tovább specializálódnak és hosszú képzéseken, sok módszertani kurzuson mennek át, mire egy adott módszert alkalmazhatnak. Ami jó hír, hogy Magyarországon rengeteg nagyszerű szakember dolgozik. Ami számunkra most fontos, hogy a fentiekhez képest a pszichológusok más jellegű problémával és leginkább olyan esetekkel foglalkoznak, amikor a személyiség sérült és emiatt gyógyulásra szorul.

Nem ejtettem szót még sok más, nagyon fontos munkát végző mentális segítőről, mint például a család terapeuták, mentálhigiénés szakemberek, pszichodramatisták, mediátorok és sokan mások, akik szintén nagyon nagy támogatást tudnak nyújtani nehéz helyzetekben, például családi problémák, konfliktusok, vagy akár gyászfeldogozás esetén.

A fentiekből is látszik, hogy mindegyik segítőnek van helye ebben a szakmai térben, de szerepük és feladatuk más és más. A szakmai irigységből való egymásra mutogatás bizony egyáltalán nem célravezető és nem is mutat jó példát a szakmáról a kívülállóknak. A „mondd, Te kit választanál” kérdésre válaszolva pedig, a fentieken túl szerintem a legfontosabb, hogy a személyes találkozás során a két fél, a segítő és kliense között ki tud-e alakulni egy megfelelő mélységű bizalom.  Ezek a beszélgetések ugyanis e nélkül nem működhetnének és nem mindegy, hogy kliensként kinek adunk bizalmat egy ilyen helyzetben. Ez tehát az egyik fő szempont, amit mindenképp érdemes végiggondolni a választásnál.

Képek: www.doctordisney.com, Pexels