Lauren Weisberger Az Ördög Pradát visel c. regényében a főhős élete nagy lehetőségeként éli meg, hogy egy világhírű divatmagazin vezetőjének dolgozhat. Mindaddig próbál megfelelni főnöke teljesen irreális elvárásainak amíg szinte teljesen kiég és meghasonul önmagával. Ekkor még van ereje arra, hogy otthagyja a céget. A történetben a divatmagazin vezetője gyakorlatilag az összes kollégája életét pokollá teszi. A kívülállók számára ugyanakkor teljesen érthetetlen, hogy hogyan képes erre, miért engedelmeskednek neki az emberek feltétel nélkül, amikor a legkisebb tiszteletet sem adja meg nekik.

Paul Babiak és Robert D. Hare, Kígyók öltönyben c. könyvükben rámutatnak arra, hogy létezik egy olyan embercsoport, akiknél a hazudozás, manipuláció, csalás, egocentrizmus, érzéketlenség és egyéb destruktív vonások ennél mélyebb szinten vannak jelen. Ők a pszichopaták. A pszichopátiát a szakirodalom személyiségzavarként definiálja, amit meghatározott személyiségjegyek és magatartásformák jellemeznek. A pszichopaták lelkiismeretlenek, képtelenek az együttérzésre, bűntudatra, lojalitásra, saját magukon kívül bárki más iránt. Nem ismerik a félelmet, nagyzolók, sekélyes érzelmeket mutatnak. Megdöbbentő, de ezekkel az emberekkel sokszor egészen hétköznapi körülmények között is találkozhatunk, a munkahelyünkön, vagy bárhol máshol. Azt gondolhatnánk, hogy destruktivitásuk miatt könnyen fel lehet őket ismerni, de sajnos ez nem így van. Ennek oka elsősorban az, hogy a pszichopátiára jellemző személyiségjegyek egy része akár vonzónak is tűnhet. A pszichopaták általában rendkívül megnyerő modorúak, sőt kifejezetten bájosak tudnak lenni, könnyedén lehengerlik a környezetüket és sokszor olyan karizmatikus tulajdonságokkal rendelkeznek, amivel képesek még a legóvatosabb embert is becsapni. A valóságban azonban mindez csak egy álarc, ami mögött igazi természetük teljesen más. A valóságban ők azok, akik folyamatosan megkeserítik a párjuk, barátaik, családtagjaik életét, mert nagyzolásuk, egoizmusuk és érzéketlenségük folyamatosan konfliktusokat generál. Sokan tudtukon kívül pszichopatával házasodnak össze, majd aztán a hazugságok, zsarnokságok, fájdalom csapdájában élik le az egész életüket. Belőlük nem lesz melegszívű szülő, családtag, vagy megbízható barát.

Mégis hogyan ismerhetjük fel őket, mik lehetnek azok az intő jelek, amikre figyelnünk kell?

A pszichopaták a manipuláció és taktikázás nagymesterei. Ezek a taktikák náluk a személyiségből fakadnak, tehát nem tudatos, inkább automatikus lépésről van szó részükről. Kaméleon természetük segítségével képesek mindenki felé azt az arcot mutatni, amit a másik éppen látni akar. Mégis a személyiségüket és működésüket körülvevő ellentmondások, ha valaki igazán alaposan megfigyeli őket, felismerhetőek. Barátságos stílusukat bármikor tartózkodó, hűvös, sőt ellenséges hangnemre tudják váltani. Sokszor irigység jellemzi őket, mások pozíciója, hatalma, pénze ellenállhatatlanul vonzza őket és nem ritka, hogy manipulációjuk célja végül pontosan ezeknek a megszerzése. Képtelenek az igazmondásra, ráadásul úgy tudnak hazudni, hogy a hallgatóságban egy cseppnyi kétely sem merül fel. Sokszor arrogánsak, nagyképűek. Képtelenek a felelősségvállalásra, szinte soha nem vállalják a felelősséget a tetteikért, még akkor sem, hogyha egyértelműen hibásak. Ilyenkor jellemzően rögtön elkezdnek másokat hibáztatni. Sokszor nem kiszámítható a viselkedésük, ügyesen megőrzik a nyugalmukat, ha olyan személyek figyelik őket, akik számukra fontosak. Amint viszont kikerülnek ezeknek a személyeknek a látóteréből, akkor egy teljesen más arcukat mutatják meg és gyakran megsértik a társas érintkezés normáit. Agresszívek, kötözködőek, jellemző rájuk a szekálás, agresszió, kényszerítés és megfélemlítés. Konfrontáció esetén pedig általában ki tudják magukat beszélni bármilyen nehéz helyzetből.

Miért tudnak ennyire eredményesek lenni?

Kiválóan fel tudják mérni azt, hogy az másik személy mennyire hasznos a számukra és azt is tudják, hogy mivel tudnak rá a legjobban hatni. Szeretnek játszani az emberekkel, nagyon fontos számukra a másik potenciális hasznosságának, a pénz és hatalom szempontjából való felmérése. Mivel könnyen be tudják azonosítani a másik erősségeit és gyengeségeit, gondosan megszerkesztett üzeneteikkel hatékonyan tudják manipulálni a kiválasztott célpontjaikat. Maximálisan kihasználják a másik érzelmi gyengeségeit, ezért sokszor magányos, érzelmi támogatást, társat igénylő, naiv, megbántott vagy elnyomás alatt lévő emberek az áldozataik. Nagyon sok pszichopata parazita módon mások nagylelkűségét, naivitását és bizalmát használja ki céljai eléréséhez. Mellettük úgy érezhetjük magunkat, hogy végre találkoztunk valakivel, aki odafigyel ránk, értékeli teljesítményünket és különlegességünket. Úgy tűnhet, mintha ők lennének a tökéletes barát, szerető, vagy partner, üzenetük felénk, hogy „én hasonló vagyok hozzád, én megértelek”.

Ha egyszerre több embert próbálnak manipulálni, például egy nagyobb szervezetnél, akkor fennáll a veszélye annak, hogy valaki előbb-utóbb gyanakodni fog. Ugyanakkor a bonyolult és átláthatatlan hatalmi struktúrával rendelkező szervezetek kedveznek is annak, hogy ne lehessen őket leleplezni, illetve cselekedeteiknek ne legyen komoly következménye. Ügyesen semlegesítik azok próbálkozásait, akik tisztában vannak azzal, hogy kik ők a valóságban, mert könnyen integrálják a szervezet kultúráját és kiválóan kihasználják mind az informális, mind a formális hatalommal rendelkező személyeket a szervezeten belül. Áldozataik szinte soha nem ismerik fel, hogy manipulálják őket, sőt mikor végül lelepleződik a pszichopata és cserbenhagyja őket, sokszor előfordul, hogy még akkor sem hiszik el, hogy becsapták őket.

Mit tegyünk, ha felismerjük, hogy pszichopatával van dolgunk? Főnökünk, beosztottunk, kollégánk, ismerősünk nem az, akinek látszik?

Ha hatékonyan szembe akarunk szállni velük – ezeknél is igaz -, hogy először önmagunkkal kell tisztában lennünk, meg kell értenünk, hogy nekünk mik a gyenge pontjaink, mik azok a húrok amelyeken a pszichopata könnyedén játszik. Kerüljük el a konfliktust és azt, hogy játszmába keveredjünk velük. Tartsunk föl mi is stabil kapcsolatokat a szervezetben, mindig legyenek olyan személyek, akik mellettünk állnak ilyen helyzetben. Kérjünk segítséget, például jelezzük problémánkat a humánerőforrás osztály felé vagy más fórumokon. Mindazonáltal vigyázzunk arra, hogy jelzésünk ne panaszkodásnak tűnjön, hanem pozitív hangvételű legyen. Gyűjtsük össze, írjuk le a tényeket, mert a tényekkel való szembesítéssel hatékonyan elháríthatjuk a pszichopaták ferdítéseit. A nyilvánosság is védelmet jelenthet számunkra, ugyanis a pszichopaták kaméleon arca ilyenkor könnyebben lelepleződhet. Ebben az esetben kénytelenek a hazugság és képmutatás pókhálóját annyira szövevényessé szőni, hogy nagyobb az esélye annak, hogy előbb-utóbb elbuknak. Nem veszélytelen viszont velük szembeszállni, könnyen kikerülhetünk vesztesként is egy ilyen szituációból. Gondosan fel kell tehát mérnünk azt, hogy milyen arzenállal rendelkezünk, ha szembe akarunk szállni velük és az is előfordulhat, hogy jobban tesszük, ha munkahelyet váltunk vagy kilépünk az adott élethelyzetből.